Az őszbe forduló természet a maga szépségeivel és gazdagságával egy kicsit mindig becsap bennünket. Elkápráztat, de közben eltérő sebességgel lopja a nyár melegét és ha nem figyelünk, esténként hűvös szobánkban menekülhetünk minél gyorsabban a takarónk alá. Hamarosan befűtünk. A barátságos melegért tűz gyullad valahol, valamiben, valamikor.
"Tűz te gyönyörű, dobogó, csillag-erejű"...írja a költő és ruházza fel a lobogó lángokat még az "ifjúság királya" címmel is.
Azért a tűz nem mindig barát. Gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk, amikor ott legel, ahol a legkevésbé se számítunk rá. Tűzesetnek hívják, felszámolására a tűzoltókat riasztják. Felderítés, körülhatárolás,oltás, utómunkálatok, így történik minden esetben a helyszínre érkezéstől. Követi ezt a folyamatot a tűz keletkezési okának vizsgálata. Ma minden bizonnyal másképpen történnek a dolgok, de a végeredményt illetően nem változhatott a helyzet, most is arra vagyunk kíváncsiak, miért és hogyan keletkezett.
Először egy bajtársam átmeneti kiesése miatt vált feladatommá ez a tarka munka, örökös kutakodás járási területen, később 24-48-órás munkarendben a megye területén tettem ugyanezt. Tanfolyamon vettem részt a fővárosban, az esetek pedig folyamatos önképzésre kényszerítettek. A vizsgálati anyagoknak meg kellett felelniük az államigazgatási eljárási törvény előírásainak. Erre mindig nagy hangsúlyt fektettem. Az ügyfél jogait és a határidőket sérthetetlenként kezeltem.
Majd másfél tucat a lehetséges keletkezési okok száma. Azokon felül az összes többi belefért az egyéb okcsoportba. Komolyan vettem ezt a feladatot, igyekeztem a keletkezési okokat bizonyítani, ha mégsem sikerült, azt elfogadták. Részleteket illetően gyakran konzultáltam másokkal. Nem szégyelltem kérdezni, hiszen ez a munka szerteágazó tudást igényelt olyan szinten, hogy ne válhassak "eladhatóvá". Megelégedéssel vettem tudomásul, ha egy-egy ügyfél egyetértésével nyugtázta a felelősségre vonását.
A tűzoltásban résztvevő bajtársak sokat segítettek azzal, hogy a keletkezési területet igyekeztek "megmenteni" a vizsgálat számára.
Komolyabb esetekben feljegyzés, vagy tanulmány készült a tűzesetről. Függött ez a kár nagyságától, illetve parancsnoki döntéstől. Mindkét dokumentum részletesebb anyag volt a tűzoltástól a javasolt tennivalókig, amelyek szakmai értekezleten megvitatásra kerültek, majd a teljes állomány megismerhette. Feljegyzés és tanulmány készítésére több esetben is kijelölt a parancsnokom, egyfajta elismerésként könyveltem ezt el. Amikor lehetőségem adódott, összegyűjtöttem a megye "nagy" tüzeit és négy vaskos kötetbe beköttettem. Segítséget jelentett ebben az, hogy utolsó szolgálati helyemen ezek nem lettek kiselejtezve, azokat fontosnak tartották és megőrizték. Ma a komlói tűzoltók emlékszobájában fellelhetők.
Minap olvasom, hogy a Hortobágyon nagy valószínűséggel a reggeli harmat napsütötte fókuszáló hatása eredményeként csaphattak magasra a lángok a növényzetben. Ezek a feltételes módok elharapództak manapság az életünk más területein is. Kérdezni mindig kérdeztek bennünket és ha tudtuk, meg is mondtuk azt, kijelentő módban. Elárultuk azt is, hogy nem ismerjük a tűz keletkezési körülményeit, okát. Eszünkbe se jutott emiatt szégyenkezni. Évente kiértékeltük a tűzkeletkezési okok alakulását és a tapasztalatainkat beépítettük propaganda munkatervünkbe. Tűzvédelmi felvilágosító munkánkat egy időszakban színesebbé és gazdagabbá tehette a "Propaganda Alap", amelyet megyei szervezetek támogattak.
Ma gyakorlatilag minden tűzesetről értesülhetünk. A keletkezési okot illetően feltételes mód használata szinte kötelező. Igaz, szóvivőket kérdeznek leggyakrabban, akik talán nem is jártak a helyszínen. Elrendelten, előre megírtan egyforma a szöveg, félsz van benne, vagy nemtudás? A végeredményekre senki nem kérdez rá. Jelentős kárral, sérüléssel, sőt halálesettel járó tüzeknél se érdeklődik senki a vizsgálatok megállapításairól. A gyújtogatásos tüzek végképp csendbe burkolózva hallgatnak. Változó körülmények között, ám mindig jelen vannak.
Kezembe került egy szabálysértési gyűjtemény az újkori tűzoltóság 1/1963-as megjelenése körüli évtizedből. Sorra gyulladnak a boglyák és kazlak a termelőszövetkezetek erőszakos létrehozása idején. Később leégtek a nyugatról hozott értékes, használt személygépjárművek és a biztosító jól fizetett. Más bűncselekményekkel is összefüggő, irigység, bosszú, elégtétel szerzés vezérelte gyújtogatások ma sem ritkák.
A nemkívánatos tűzesetek megelőzésének egyik feltétele a tűzvédelmi ismereteink gyarapítása. A játékos óvodai oktatástól egészen a speciális képzésekig. Legalább annyira szolgálja a tűzmegelőzés ügyét a rend, fegyelem és a jólét. A rendszeres tavaszi tüzek területét most kell tehát megnézni, ősszel! Kaszált-e a gazda? Mert a megszáradt aljnövényzetet nem az eldobott égő dohánynemű, hanem az emberi akarat lobbantja lángra.
Minap olvasom, hogy a Hortobágyon nagy valószínűséggel a reggeli harmat napsütötte fókuszáló hatása eredményeként csaphattak magasra a lángok a növényzetben. Ezek a feltételes módok elharapództak manapság az életünk más területein is. Kérdezni mindig kérdeztek bennünket és ha tudtuk, meg is mondtuk azt, kijelentő módban. Elárultuk azt is, hogy nem ismerjük a tűz keletkezési körülményeit, okát. Eszünkbe se jutott emiatt szégyenkezni. Évente kiértékeltük a tűzkeletkezési okok alakulását és a tapasztalatainkat beépítettük propaganda munkatervünkbe. Tűzvédelmi felvilágosító munkánkat egy időszakban színesebbé és gazdagabbá tehette a "Propaganda Alap", amelyet megyei szervezetek támogattak.
Ma gyakorlatilag minden tűzesetről értesülhetünk. A keletkezési okot illetően feltételes mód használata szinte kötelező. Igaz, szóvivőket kérdeznek leggyakrabban, akik talán nem is jártak a helyszínen. Elrendelten, előre megírtan egyforma a szöveg, félsz van benne, vagy nemtudás? A végeredményekre senki nem kérdez rá. Jelentős kárral, sérüléssel, sőt halálesettel járó tüzeknél se érdeklődik senki a vizsgálatok megállapításairól. A gyújtogatásos tüzek végképp csendbe burkolózva hallgatnak. Változó körülmények között, ám mindig jelen vannak.
Kezembe került egy szabálysértési gyűjtemény az újkori tűzoltóság 1/1963-as megjelenése körüli évtizedből. Sorra gyulladnak a boglyák és kazlak a termelőszövetkezetek erőszakos létrehozása idején. Később leégtek a nyugatról hozott értékes, használt személygépjárművek és a biztosító jól fizetett. Más bűncselekményekkel is összefüggő, irigység, bosszú, elégtétel szerzés vezérelte gyújtogatások ma sem ritkák.
A nemkívánatos tűzesetek megelőzésének egyik feltétele a tűzvédelmi ismereteink gyarapítása. A játékos óvodai oktatástól egészen a speciális képzésekig. Legalább annyira szolgálja a tűzmegelőzés ügyét a rend, fegyelem és a jólét. A rendszeres tavaszi tüzek területét most kell tehát megnézni, ősszel! Kaszált-e a gazda? Mert a megszáradt aljnövényzetet nem az eldobott égő dohánynemű, hanem az emberi akarat lobbantja lángra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése