Rabszolgatörvény?

"Obstrukcióra készült az ellenzék KIVONULÁS Az ellenzék kivonult a plenáris ülésről, miután meg próbálta akadályozni, hogy a FIDESZ szerdán elérje a Munka Törvénykönyve módosítását. Az MSZP emiatt több mint 2900 módosítást nyújtott be a törvényjavaslathoz, amelyet egyenként kellene megszavazni. Kocsis Máté (Fidesz) ezt obstrukciós kísérletnek minősítette. Kövér László házelnök közbelépésére az Igazságügyi bizottság úgy döntött, hogy a módosításokról egyben kell majd szavazni. A parlamentben emiatt hosszas ügyrendi vita alakult ki, amelyet az ellenzéki képviselők fütyülése, bekiabálása és sípolása tarkított. MW" (Új Dunántúli Napló 2018. december 11.,kedd)

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Dunántúli Napló A BARANYA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Az 1956. október2.-i szám címoldalán olvasom: "Halljátok meg szavunkat!" és azután folytatódik a panasz elég terjedelmesen. "Vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják" A cikk szerzője tulajdonképpen azt kifogásolja, hogy a lap hasábjain leközölt bírálatokra az érintettek -nem magánszemélyekről van szó- nem mozdulnak, nem válaszolnak.

Amiért ezt a napilapot járatom, néha-néha már élcelődnek velem. Fejemre olvassák, de hát a hibáink érdekesebbé teszik az életünket, nem igaz? Hatvankét év futott el a kiragadott írások között.A régin feltüntették, hogy az a párt lapja, a maira ezt nem írják ki. Negyven éve dobja be a postás a ládámba. A lapból korábban részletesen tájékozódhattam szűkebb hazám történéseiről. Ma ez nem adatik meg, mert országos méretűvé nőtte ki magát, mert fontosabbnak tartja összegyűjteni a világ rosszaságait. Teljesíti még a gazda óhajait és naponta egész oldalas, színes képekkel kísérel meg elkápráztatni minden olvasót.

Plenáris az ülés, azaz teljes körű, így is lehetne mondani a szép nyelvünkön. Talán azért írják idegenül, hogy ne keressem a hiányzókat. Voltak jócskán, pedig törvényt módosító tervezetről lett volna szó.

Az obstrukció magyar szavakkal közérthetően kifejezhető fogalom. Mégsem mondja ki senki, hogy egy jogszerű magatartásról van szó. Jó az nekünk, hogy egy bizottság a sok közül lehetővé teszi egyetlen szavazással eldönteni többezres feltett kérdés sorsát válasz és vita nélkül? Ez nem a demokrácia jól kikövezett útja. Még akkor sem, ha a kérdések száma mesterkélt, mert azokban benne lakozott az ellenzék minden keserve.

A parlamentbe egy-egy megválasztottnak belépő cédulát adó állampolgárok képviseletének ellehetetlenüléséről már ne is beszéljünk? Hogy jön ahhoz egy házelnök, hogy így rendezzen le egy kérdést. Szabad ilyent tenni abban a tudatban, hogy nem őt kívánta látni magas székében a választók fele? Nem szabad, mert ez a magatartás lápos, ingoványos utakra vezet,  amelynek a végén könnyedén nyel el a mocsár.

2018. december 12. A csupa kisbetűvel írt országgyűlés megszavazza a rabszolgatörvényt is. Nem akármilyen körülmények között. Két közvetítést is látok az eseményről. Az egyik olyan, mint az én napilapom. Úgy és annyit enged látni és hallani, amennyit ő akar, lehetőleg csendben, egy ellenzéket bíráló felirat folyamatos társaságában. A másik füttytől és szirénától, elkeseredett emberek panaszától hangos. Megjelent köztársaságunk elnöke is, csendben helyet foglalt és igen rövid idő múlva ugyanúgy távozott. A látottak alapján kétszer is meggondolhatja, hogy ellássa-e kézjegyével a törvények módosításait
A történelem talán megmagyarázza majd egyszer nekünk ezt a mai "plenáris ülést". Én mindenesetre láttam a kétharmad zavart vigyorait, amit meg is fogalmazott egy ellenzéki képviselő. Felötlött bennem, vajon nem ez az út vezet a bűzösen fortyogó mocsárba?

Ki, mennyit, mikor, hánytól, kitől, hányszor, miért, kinek? Nem teszem fel ezt a szarka kérdést, hangos anélkül is tőle még szép hazánk, de Európa és lassan a földgolyó is. Kérdezem hát, hogyan juthatunk el még évszázadok után is oda, hogy nem hallgatjuk meg Tiborcot is megértő Bánk bán szavait? HAZÁM, HAZÁM, TE MINDENEM! Életünk minden apró kis idejére és részére, elvonatkoztatva  panasszal fejezem be soraimat. Hallgassák meg ezt a lépcsősoron feszült csendben várakozók is, ha már a Ház méltóságát kifelé távozni engedték.

"És aki száz meg százezret rabol, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerít."