Pártok nélkül

Egyre gyakrabban esik szó a demokráciáról, vagyis annak botladozásairól, súlyosbodó betegségeiről. Vannak, akik megkérdőjelezik annak létét is. Én azt mondanám, hogy itt van az, csak állandóan bujkál, mert fél. Tart attól, hogy álságos erők a fejére koppintanak, ezért inkább a függöny mögött marad.

A kifejezés ógörög eredetű, a nép uralmát jelenti. A választók közvetve vagy közvetlenül vesznek részt a szabályok megalkotásában és egy létrehozott rendszer fenntartásának ellenőrzésében. Botladozva, több-kevesebb sikerrel működött, de meghalt az ókorral együtt. Következett a középkor, "sötét" jelzővel illetve. Újkorunk soha nem akarta a nép uralmát, sokkal inkább a nagytőke hatalmát. Tévútra vezetett bennünket Uljanov is, lehet, hogy nem a történteket akarta.

A XIX. század vége megszülte a pártokat és ettől az időponttól fogva szerintem csak komolytalan emberek beszélnek létező demokráciáról.

Magyarországon 2018-év elején 250 db. bíróság által bejegyzett párt létezik. Ugyanebben az évben 7 párt rendelkezik saját frakcióval, 2 pedig frakció nélkül van jelen a parlamentben. 199 képviselő közül 93 fő párt által delegált, már csak ezért is sántít a ló. A kamupártok a választás évében felemelik a kezüket, pénzt kérnek és kapnak. Feltehetően megszolgálják a támogatást még akkor is, ha a pénzzel nem tudnak elszámolni, mert csökkentik az ellenzék erejét. Lebegő alkotmány, érdekesen megvalósított kétharmad, furcsa parlamenti patkó. Ma már nincs is vita, megbeszélés, véleménycsere, a patkó nehezebbik fele kérdezés nélkül azt csinál, amit akar. Megemeli a lábat és rúg, akkorát és olyant, amekkorát és amilyent csak akar. Ha jól irányítja a rúgás erejét és irányát az Alkotmány, akkor semmi baj nem történhet. Csakhogy normális esetben a ló lábát irányító fej a fontos, nem annak sörénye. Okos emberek szerint a legfőbb törvényünket ma csak kisbetűvel írhatjuk, mert születése pillanatában sérülést szenvedett. Én ezt nem tudhatom, de az a kétharmados többség ma is megkérdőjelezhető. Néhány bátor jegyző kezdeményezése biztosan hozzájárult ahhoz, hogy az ügyészség választási csalásokról beszél. A több száz fő befogadására és életvitelszerű tartózkodására alkalmas családi házacskák sokat mesélhetnének erről. A kormány és a tevékenységében részes parlamenti pártok minden bizonnyal azon dolgoznak, hogy tiszta lappal, rendkívüli választás eredményével folytathassák munkájukat.

Én kitaláltam a megoldást. A pénzeket nyelő valamennyi pártot kitiltom a parlamentből. Dolgozzanak csak házon kívül a saját maguk teremtette költségvetésből. Képviseljenek minden ember boldogulását szolgáló érdekeket. Hát ilyen nincs, akkor pedig nem is kellenek a pártok. Helyette alakítsuk át a patkót. Abban csak olyan emberek foglaljanak helyet, akiket egy-egy képviselői terület választópolgárai ültettek oda. Legyen ez mondjuk 120 fő az országunk területét tisztességgel felosztva. Nem kell kortes hadjárat. Kapjon a megmérettetésre vállalkozó  azonos időt és helyet a tömegkommunikációs eszközökben, bármelyikben, ellenszolgáltatás nélkül. Majd irány az Országháza, a dolgozó nép szolgálatára.

A politikai rendszer szerkezetét, a politikai életet és a hatalomért folytatott versengés mechanizmusát én ilyen egyszerűen alakítanám át rendvédelmi szervek, fegyveres őrség, biztonsági szolgálat nélkül. Isten nevét se venném számra fölöslegesen, mert aki hiszi, az ilyen védelmet nem igényel. Megtéríteni az embereket pedig nem a parlamenti képviselők tennivalója, hagyjuk azt a vagyonért nem ácsingózó, embertársi szeretetről prédikáló papokra, egyházfikra.

Pártok nélküli politika, nem akármi, még akkor sem, ha én találtam ki. Mit tegyek, ha csak így látom elképzelhetőnek azt, hogy a félénk demokrácia meglibbentse a vastag brokát függönyt és ránk mosolyogva kilépjen mögüle.