Adósunk a világ?

    "Az egész világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. Amidőn Amerika még Európa méhében leledzett, Magyarország gátolta meg a barbárok terjeszkedését, Magyarország őrizte a civilizált világ biztonságát. Nincs fényesebb történelem, mint a magyar nemzeté." (Theodore Roosevelt)

   " Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak." (Marzio Galeotto, Antonio Bonfini)

   "Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe." (Német-Római császár kancellárja)

   " Nagy hatalma van Magyarországnak és nagy az ereje, de ahhoz, hogy a törököt Európából kiűzhessék, sokkal nagyobbra lenne szükség." (Charles-Louis Montesqieu)

   " A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van." (Grim Jakob)

   " A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet." (Sir Bowring John)

   " A magyar nyelv messze magasan áll magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét..." (Victor Hugo)

   " Magyarország a hősök nemzete...Magyarország a hősiesség megtestesülése...Magyarország nem halt meg és nem halhat meg. Ez a kiváló nemzet majd kitör sírjából, ahová az önkény fektette." Saint René Taillandier) 

   " Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot." (Francesco Forgione) 

   " Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy-hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra." (George Bernard Shaw) 

   " Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna." (Albert Camus)

   " Kelet Afrika pusztáin tevekaravánok tábortűzeinél a magyar szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, amelyek Európáról sem igen hallottak." (Isaac Asimov)

   " Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok." (Helmut Kohl)

   " A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki." (Krantz S. Grover)

   "...a magyar nyelv nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem üzletel, nem ad nem vesz el senkitől. Míg más országokban a nép formálja a nyelvet, addig itt a nyelv formálja a magyarokat. Azt hiszem, hogy a magyar nyelv a világörökség része is lehetne, mert tiszta nyelv. Semmilyen más nyelvnek nem sikerült tulajdonképpen behatolni és idegen kifejezéseket ráerőltetni..." (Tanpai Rinpoce)

   "Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni." (Bill Jamieson)

 

   A fentieket abból a felsorolásból ollóztam ki, amit a napokban olvastam ismert emberek tollából, vélekedésükről hazánkról és rólunk magyarokról. Legyenek ők akármilyen hírességek és gondolataik bármilyen hízelgőek is ránk nézve, fenntartásokkal fogadtam be azokat. 

A magyar nyelv szépségének megóvására magam is odafigyelek. Kicsike emberke vagyok én ehhez, mégsem állom meg szó nélkül a pongyola fogalmazást, az idegen szavak gyakran felesleges, fennhéjazó használatát. Felkapom a vizet -kifejezhetem magam így is-, ha közszereplő vagdossa hozzám durvaságait, vagy éppen a média munkatársa felejti el, hogy magyarul illik és kell szólnia. Ennél már csak az a rosszabb, ha a száját beszédre kinyitó ember hiba nélküli mondatai bepiszkítják a környezetet és azok szennyes tartalmát a hallgatók közé zúdítja. Közelről ez az álságos magatartás jól felismerhető, mert a szemek nem hazudnak.

 

   A Korona-vírus újra támadásba lendül, mégis sok-ezer embert egy tömegben megmozgató eseményre kerül sor a fővárosban. 65-éve már annak, hogy a magyar nép forradalomban tett kísérletet láncainak elszakítására. Ezt ünnepelhette október 23-án Békemenettel a magyarok és a velünk együtt érző külföldiek sokasága. Felhangzik a Himnusz. Nagy kár, hogy ezt az imádságot mikrofonnal a kezükben futkosó neveletlen emberek zavarhatják. Következetesek is maradtak, mert a helyszíni közvetítés teljes időtartama alatt fáradhatatlanul szidták az ellenzéket. Vélhetően ezzel utasítást hajtottak végre, mert hasonlóan viselkedett az ünnepi beszédet mondó miniszterelnök is. A forradalmárok példát mutató magatartását, hősiességét és hazaszeretetét éppen elég lett volna ecsetelni, kár volt itt az ellenzék lejáratására egyetlen szót is fecsérelni. És mindezt félelmet takarva, az emelvényen fiatalok "mögé"bújva megtenni!?  

  Békemenet! Sem az "ünnepi" beszéd, sem pedig a látottak és hallottak nem igazolták vissza számomra ennek az összetett szónak a jelentését. Csak mosolygós arcokat szabadott volna látnom, erőszak-és félelemnélküliséget. Helyette az ünnephez méltatlan feliratú -akár kis gyermekek kezében is tartott- táblák, a tudatlanság és a gyűlölködés köszöntek vissza. A feszültség növekedését, a megosztottság erősödését jól érezhetően korbácsolták fel a hangosítókból áradó, 1956 történelmétől távoli mondatok. A félelem pedig valahol bennem ültette el a csíráját.

Másutt és mások is tartottak megemlékezéseket a fővárosban, de az ötvenhatosok ezeket se vallhatták magukénak. 

   Amerika elnöke a XX.század elején látogatott el hozzánk. Megmondta, hogy az egész világ adósa a magyaroknak. Bill Jamieson műkereskedő Brüsszelnek üzent száz évvel később, hogy becsülje meg Magyarországot. Az idézett emberek talán nem ismertek bennünket elég mélyrehatóan? Talán meggondolatlanul tették meg rólunk kijelentéseiket? Nem hinném,  inkább mi változunk meg, nem igazán az  előnyünkre. Ha mégis tartoznának nekünk, kérjük a törlesztésüket tisztességgel, váljunk egyenrangú társaikká. Ám ne felejtsük el azt, hogy ehhez előbb itthon kell rendet teremteni és egymás kezét megfogni. Október 23-án csak így tudjuk méltó módon megerősíteni gyermekeink szívében a hazánk iránt érzett tiszteletünket, megbecsülésünket és szeretetünket. Ezer év alatt ez még nem sikerült. Jó lenne ennek útjára térni és akármilyen bizonytalanul is, de megtenni azon az első lépéseket.