Nyilvántartási száma: HJ1204

     A kertvárosi lakásunk cseréje leginkább a megnövekedett négyzetméter igényünket tudta kielégíteni. A korábbi másfél szoba csendesnek mondható, rendezett, tiszta környezetét hangoskodó szomszédok piszkos lépcsőházai váltották fel. Nem csoda hát, hogy az első adandó alkalommal menekültünk onnan. Szilváskertet vásároltuk meg Mecsekfalu bejáratánál  és építési területté nyilváníttattuk azt. A város gyorsan módosította rendezési tervét és környezetünkben családi házas beépítést tett lehetővé. A beépítési telkek szűkössége ellenére a temető közelsége miatt nem születhettek ide építési engedélyek.

Harminchárom éve már annak, hogy Pécs városát elhagyva itt építkeztünk és beköltöztünk. A függetlenségét 1954-évben elveszítő falu terjeszkedésének akadálya azért elhárult, amikor az időközben felépített Körtvélyes városrész felőli oldalon új házak nőhettek ki a földből. Arról volt akkor szó, hogy a sokszintes panel épületek egykor majd harmonikusan összeolvadnak a szélső óvodától a szélső családi házig. Meghagyva jókora parknak a középütt futó úttesttel határolt földeket.

      Három évtizede látom erkélyemről a változásokat. Az elültetett és kettétört fácskát, a patak szabályozását az eltüntetett nyárfákkal, az önállóságra való törekvést, az emberek győzködését és a népszavazás megbukását. Tisztán tartott bokros ligetek helyett a kínosan nyírt kopasz domboldalt, a legelésző lovak mellett az erőltetetten betelepített ipari objektumokat. És most jön az eddigi legrosszabb! Sikonda gyönyörű völgye, a végre szépülő Körtvélyes tömbje és Mecsekfalu pihentető csendje közepébe belerikkantani terveznek egy börtönt.

     Európa azt mondja, hogy zsúfoltak a börtöneink, a rabok emberhez méltatlan körülmények között élnek azokban. Hága bírósága már több millió forintos nagyságú, az elítéltek kárpótlására kötelezi a magyar államot. Sokan vannak, sajnos ez igaz. Többségük dolgozhat, televíziót nézhet, szentmisét hallgathat. Naponta háromszor étkezhet, meleg vízben is fürödhet és biztos reggelre hajtja álomra a fejét. Egyiküket sem fenyegeti a kilátástalanság, vagy a fagyhalál. Európának talán a bűnök megelőzésére kellene nagyobb figyelmet fordítani és nem privilegizált helyzetbe hozni a visszaeső, a téli hideg elől rácsok mögé kívánkozó csibészeket. De jó, hát legyen több börtön, ha már ilyen sokan vagyunk azokban. A fogvatartottak emberi méltóságát óvjuk, de előbb a sértettekkel való törődés legyen a fontosabb.

      A belügyminiszter ki is írta börtönös pályázatát. Több hektár területet és teljes mértékben közművesített, önkormányzati tulajdonú ingatlant igényelt. Tele van a város a szénbányák egykori építményeivel. Egyik sem a város tulajdona, talán az államé sem. Nem jöhettek számításba, tovább romolhat az állaguk. Rendben tartásukra senki nem kötelez senkit. Azért az tény, hogy a kiszemelt földrész az egyetlen olyan, ami kertvárosi jellegű, családi házas lakóterület kialakítására alkalmas, Vagy erre már soha nem lehet szükség? Én nem tudhatom. A nyilvánosság előtt elhangzott, hogy 2015-ben az üdülőterület szomszédságába, városrész, annak óvodája és falu közé beszorítani egy büntetés végrehajtási intézetet, enyhén szólva, nem európai megoldás. Akkor milyen, ázsiai? Távol áll tőlem, hogy ezt a földrészt bántsam.

A testületi döntés előtt az érintett városrészekben a polgármester tájékoztatókat tartott. Elképzeléseit mindkét helyen keményen elutasították. A faluban én is ott voltam. Tiltakozásunk hatására a polgármester Dombóvárt és Kaposvárt hozta fel példaképpen, mint pályázót.

  -Hiszen ott nem hülyék élnek! - mondta és ezzel a vele szemben ülő választópolgárokat nem akárhogyan leminősítette.

Eljött a terület képviselője is, aki a feltett kérdésre így válaszolt:

  -Nekem a város érdekeit előbbre kell sorolnom, ezért a pályázat benyújtására igennel fogok szavazni.

Egy megígért tartózkodást megértettem- és szó nélkül elfogadtam volna.

Ott volt még a rendőrkapitány, aki megnyugtatni szándékozott bennünket, miszerint a börtön jelenléte nem eredményez kedvezőtlen változást a közrendben, közbiztonságban. Maga se gondolhatta komolyan, vagy csak a meggyőző erő hiányzott?

BV-s vezető a börtön életéről, a foglalkoztatottak előírt szakmai végzettségéről beszélt. Amit mondott, az nem tükrözte egyértelműen az érintett jogszabályi előírásokat.

Volt a sorainkból olyan hozzászóló is, aki nagyon is otthon van a pályázattal kapcsolatban felmerülő jogi kérdésekkel. Mondta is a magáét, azóta új beosztásban dolgozik?

A polgármester 250, később már csak 150 biztos komlói munkahelyről szólt a börtön kapcsán. Nem tett említést arról, hogy a rabok munkája érint-e, és ha igen, hányat a komlói munkavállalók sorából. Ahogy itt se és sehol másutt nem mondott számokat arról, van-e már jelentkező komlói ember, aki az ugyancsak sajátos, leendő intézményben szeretne dolgozni.

  -Már legalább ötvenen törték rám az ajtót! -ha ilyeneket mondott volna, de nem, talán nem is kopogtattak.

     Mecsekfalut és Körtvélyest képviselték azok az emberek, akik a Városház téren demonstráltak. A transzparensek tőmondatainak szellemében, kulturáltan zajlott a tiltakozás. Kár, hogy elmosta az eső. A rendezvényen bicegő lábakkal magam is részt vettem. Sokan ismernek a városban, szerettem volna, hogy tudják, ellenzem a két városrész börtönnel való feldíszítését. Az egyre erősödő zivatarban láttam, hogy egy-egy ablakban meglibben a függöny. Talán épp a pályázatot tárgyalta a testület. Még szerencse, hogy szép számú rendőr - igaz, kocsikban ülve - vigyázott ránk.

      Országos hírű eseménnyé nőtte ki magát a komlói börtönügy. Elismert kriminológus szólalt meg a megyei sajtóban. Hallgattam őt korábban többször is. Meggyőződésem, hogy egyenes, tiszta lelkű, becsületes ember. Biztos vagyok abban is, hogy a helyi körülményekről nem kapott részletes tájékoztatást. A börtön mellett érvelt az országgyűlési képviselő is, neki talán meghatározottan az volt a dolga.

     Valamit kellene tenni, gondolkodhatott így a polgármester. Szavazatokat gyűjtetett be, jó sokat, ellenőrizetlen módon. Igazolva ezzel azt, hogy Komló akarja a börtön városba telepítését. Akcióját reprezentatív felmérésnek hívja. Teszi ezt annak ellenére, hogy a háttérben embereket fenyegettek meg munkahelyeik elvesztésével. Tudom, ez komoly vád, de valóságáról a szememben hiteles és érintett ismerősök győztek meg.

Népszavazás megtarthatóságára gyűjtik az aláírásokat az ellenzők aktivistái. A határidő végére igazán kevéssel tér el a szükségestől a hitelesek száma. Már csak a pályázatot elbírálókban bízhatnak ők.

     Levelet írtam a büntetés végrehajtás országos vezetőjének: Tisztelt Parancsnok Úr! A börtön tervezett helyén élő lakosság egyértelműen tiltakozik a megvalósítás ellen. Erről a lakógyűléseken meggyőződhetett a bv. pécsi egységének képviselője is. Az érintett, mintegy 3500 ember érdekeit a polgármester nem támogatja, sőt, érthetetlen módon ad hangot, vélt, vagy valós érdekeinek. Körtvélyes és Mecsekfalu városrészek ezért népszavazást kezdeményező aláírások gyűjtésébe kezdtek. Megfélemlített és közömbös emberekkel én személy szerint is találkoztam, a kezdeményezők hitét azonban ez nem csorbította. A hét közepén lejár az aláírások gyűjtésének ideje, annak eredményessége ma még nem ismeretes. A héten választják ki a pályázatok közül a megvalósítandó létesítmények helyét. Tisztelettel kérem, hogy a döntésük meghozatalakor vegyék figyelembe az általam leírtakat, ha már azt polgármester és képviselő testület nem tette meg. Komló, 2015. május 26. Halász Jenő

A vezérőrnagynak írt levelemnek természetesen  megadtam a tisztességes formáját, de egyáltalán nem bíztam abban, hogy a leírtakat komolyan veszi, veheti. Már másnap választ kaptam, miszerint a pályázati anyaghoz csatolják a levelemet. Megmosolyogtam.

      A városban azért történtek más események is. Az V. Bányász találkozón a polgármester is beszélt. Nem átallotta - az eseményhez egyáltalán nem illően - lekicsinylő modorral felemlegetni a börtönt ellenzőket. A járdán elhelyezett azon széken ülve hallgattam, amelyet Ernő barátom kedvesen hozott ki a nagy házból. A beszéd végén felháborodottan, emelt hangon ágálva jött felém egy cimbora.

 -Szólj hozzá! Hogy lehet ennyire hülye valaki? Képes az egész ünnepet elrontani!

Láttam az egykori bányászon a jogos felháborodást, igyekeztem megnyugtatni.

 -Képzeld azt, hogy egy buta ember beszélt, egész másképp fogod megítélni.

Rám nézett, morcos ábrázata egyre derűsebbé vált, aztán széles mosollyal intett még egyet, majd szó nélkül eltávozott.

A pályázatokat elbírálták. A polgármester jól lobbizott. Komló a nyertesek között van minden történés és tiltakozás ellenére. Ez akár a hatalom arroganciája, írtam annak idején.

     A PécsMa.hu riportját nézem és hallgatom. Mecsekfalun élők nyilvánítják ki véleményüket az ügyről. Új dolgokat nem mondanak számomra, Hanghordozásukból, szavaikból a megszokott őszinteség mellett már a kiszolgáltatottság és a szomorúság is kicseng. Olyanok, mint akiktől ellopták a jókedvet és a szabadságot.

A riporter megszólítja a polgármestert is. Megszokottan akadozó válaszaiban a reményeiről beszél. Reméli, hogy a kérdéses terület közművesítése nem a pályázatot elnyerő önkormányzat költségvetését fogja terhelni.

A többgyerekes családok lakáshoz jutását a kormány támogatja. Lehet, hogy a börtön éppen ezt a területet lopja el? Vagy nincs már ilyen fiatal a városunkban? De akkor kinek a számára akar munkahelyet teremteni a polgármester?

      December végén találkoztam a polgármesterrel Mecsekfalun a hagyományos Mindenki Karácsonyfája ünnepen. A képviselő asszony is ott volt, velünk parolázott. Tanulja a római jogot. Talán kapisgálja már, mi is az a demokrácia. Városunk első embere azonban egy fa árnyékában, sarokban meghúzódva figyelhette, hogyan örülünk egymásnak, Jézus születésének. Jobban tette volna, ha nem jön el  a kis ünnepünkre. Neki is, nekünk is, talán a másnap megszülető Megváltónak is tetszőbb lett volna.

      Keresek egy valós okot, amiért a polgármester erőltetetten, a döntéshozatalban résztvevőket is meggyőzve kiharcolta Komló városának a börtönt. Csak engem és még néhány ezer választópolgárt "köpött szembe". Magatartására nem találok, csak feltételezek magyarázatokat, de ezek gondolatként megmaradnak a fejemben. Vállalom a rizikót, talán nem idéznek elő ott kóros elváltozásokat.

Nem hinném, hogy a város lakósságának megosztottságát kívánta, de elérte azt. Az emberek kígyót és békát kiabáltak egymásra és eszükbe sem jutott körtvélyesi-falusi fejjel gondolkodni.

Mi bajotok vele? És ha te kapod meg szomszédnak? Ja, akkor én is veletek vagyok! Bizony elhangzottak ilyen mondatok, csak nem elég gyakran és nem elég hangosan. Így fordulhatott elő, hogy a hét dombra épült város lakóssága az önállóságuktól megfosztott falucskákkal együtt megfojtotta a Körtvélyesben és Mecsekfalun élő embereket. Ehhez asszisztált a város polgármestere és képviselőinek többsége.

     Törekedtem arra, hogy a polgármester szót minél többször leírjam. Nem sikerült annyiszor, ahányszor a Komlói Újságot helyettesítendő lapocskában e név megjelenik.(Elnézést kérek az egykori Komlói Újságtól az összehasonlítás miatt.) Róla fényképet ide nem tehetek. Elégedjünk meg azzal, hogy láthatjuk őt a Télapóval, a sportoló fiúkkal, a kolbászt töltő csapatokkal, stb., stb., stb... A számítógép óva intett a "hülye" szó használatától, de mindkét alkalommal elhangzott, sajnos. Az olvasótól elnézést kérek!

Kicsi, hamar felejthető emberkék magamutogatása ez? A nagy emberek, egész éves jövedelmüket teszik le a haza oltárára, annak boldogulására. Róluk időt állóan nevezhetünk el utcákat és tereket. Ma már ilyenek nincsenek. Egyre több viszont az a sok, rossz ember, akik kinőtték a börtön falait.

Három évtizede figyelem erkélyemről a változásokat. Nem tudom miért, de bízom abban, hogy a lenyugvó nap soha nem fogja  sugarával a képbe nem illő börtön falait cirógatni.