Szemet szúró szemét

Egy csapatnyi komlói fiatal fogta magát, felszerelkezett a szemétgyűjtés minden eszközével és elindult a várost övező zöldbe. Nem kutakodtak, néhány pillanat és már az útjuk kezdetén munkára késztette őket a sok-sok rakásnyi hulladék. A számítógép bekapcsolásakor villant fel előttem ez a hír és nem tagadom, nagy örömmel fogadtam. Az internet hullámain gyorsan körbe is szaladtam Komló dombjait, de a kapott kép elrontotta a korábbi örömömet.

Külföldről hordják nagy szorgalommal hazánkba a szennyvíz-iszapot, ennek "rendezettségéről" nem olvashattam sehol. Több tonnányi  üzemi maradékot kapott "ajándékba" Határtető, máig sem kaptunk egyetlen sor tájékoztatást sem az elrendelt nyomozás eredményéről. Az erdőszéli kisebb, odahordott, ott felejtett, laza mozdulattal elejtett szeméttel érdemes egyáltalán foglalkozni? Nagyon is! Ezt erősíti meg az a vélemény, amit most szó szerint idézek: " Te aki szemetelsz! Mit képzelsz magadról? Vedd tudomásul! Vendég vagy e földön. Mire jó ez? Miért nem tudod elvinni a következő kukáig? Annyira nehéz? Szégyellhetnéd magad, bár nem te olvasod sajnos, hanem olyan, aki nem csinálja ezt. Felháborító, hogy már magánszemélyek teszik meg helyetted, hogy nem bírják elnézni a mocskot amit te csinálsz és az összes többi, aki így viselkedik mint te. Nincs jogod hozzá. Nem csodálkoznék ha tényleg vége lenne egyszer annak, hogy itt élhetünk e csodás földön. Köszönet és hála annak aki más szemetét felszedi."

Jogos az aggodalom, jogos a szemrehányás, a gondolatok megfogalmazójával mindössze egy kérdésben nem értek egyet. Az internet használója éppúgy szemetelhet, mint bárki más. A természet tiszteletben tartása leginkább nevelés kérdése. Krőzus király és a koldus is elszórhatja hulladékát, ha a rendre és a tisztaságra nem tanították meg. Ebben elsődleges szerepe van a családnak, de az iskola se engedheti meg, hogy  diákja a plafonra ragassza a rágógumit, vagy ledobja a földre megüresedett energiás dobozát, palackját. Valamikor plakátokon olvashattuk: "A tisztaság fél egészség!" Ezt a jelmondatot nem látom már sehol, de nem is tudom, hova tehetném ki. Az egyház által is felszentelt miniszterelnöki iroda-, vagy egy elhanyagolt kórházi mosdó -falára? Mindkettő nevetségessé tenné az ügyet.

Nem először foglalkoztat a szemet szúró szemét kérdése. Nem is lehet elégszer panaszkodni, vagy éppen dicsérni. A felelőtlen emberi magatartás -amennyiben nem hagyunk fel vele- lassan és biztosan élhetetlenné teszi a világunkat. Flóránk és faunánk ezer sebtől vérzik, védekezésre képtelenek. Sorsuk majd a biztos kipusztulás és azzal együtt jön el majd az ember halálának órája is. Jó lesz tehát felébrednünk és sokat dolgoznunk a tisztaságért. Nekem, neked és mindenkinek!

Az a csapat, aki jó példát mutatva élen jár környezetünk megszépítésében, biztos lehet abban, hogy neki fogja kibontani szirmait a vadvirág és a szorgalmas fiatalok körül repdesve énekelnek a dalos pacsirták.