2019. május 6., hétfő

Válogatottan szép nevek

Unokabátyám jóvoltából megismerhettem Édesapám családfáját egészen az 1690-évben kihajtott ágáig. Adósa nem vagyok már  magamnak, mert Édesanyám őseit is beloptam az írásaim közé. A megismerés mélysége nem egyforma, teljes képet festeni róluk nem tudok. Ezek a hiányos -nem elég messzire visszanyúló- családfák is jelenthetnek értéket azoknak, akik szeretettel fogják a kezükbe. Mégiscsak egy lehetőség  az érdeklődő későbbi generációk számára az őseik megismerésére. A szándékom csupán ennek megsegítése.

Wagner nagyapám földbérlő volt. Jól gazdálkodott, erre nevelte a gyermekeit is. Felsőmindszent-i, Varga-i és Péccsel határos földeket bérelt. Szőlőt termesztett, borait szekérsorral fuvarozta Ausztriába. Kisgyula (ma Belvárdgyula), Pécs, Magyarlukafa adtak életteret a családnak. Amikor ez utóbbi Zselic-i falucskában jártam, nagypapám nevét nagy tisztelettel ejtették ki szájukon az idősebbek. Az 1940-es évek második felében a jómódú családot minden vagyonuktól megfosztotta a történelem. Misi bátyámnál nyaraltam Pécsett kisgyermek koromban, szerény körülmények között gazdálkodhatott. Mária a keresztmamám Bonyhádon fogadott bennünket, keresztgyermekeit és nyaranta a legfinomabb rakott palacsintát készítette el. Józsi bátyám Drávafokon élt az erdő, a természet szerelmeseként. Ernő bátyám sokáig lakott nálunk, lovakat -Játék-Juci- tartott és más jószágokat is nevelt. Béla bátyám a nagyüzemi mezőgazdaságban találta meg a helyét.
Horell dédapám igencsak gazdag ember volt. Katalin asszonya nyolc gyermeket nevelt fel, csak lányokat. Teréz, Ágnes, Anna, Regina, Katalin, Rozália, Erzsébet, Mária. Szült fiúgyermekeket is, akik csecsemő korukban meghaltak. Érdességként, kimagasló édesanyai teljesítményként írok a sok leányról. Ugyanakkor sajnálom egy kicsit dédapámat, a kisfiúk hiánya miatt. Most értem meg igazán édesapám büszkeségét gyermekei számát és nemét illetően.

Apai ágon a legidősebb Jacobus, Eisfeld-i takácsmesterből a dárdai uradalom jobbágya lesz. Utódai kis kerülőkkel Sásdra kerülnek, ahol édesapám is megszületik. A nagypapa borbély-felcser. Törő Katalinnal kötött házasságából született fiúk neve Dezső és Gyula. Dezső külföldön talál munkát fodrászként, élete végéig ott is marad Svájcban. Mindkét gyermek édesapjukkal együtt az I. világháború katonája. Gyula betegen érkezik haza, tüdőgyulladásban Budapesten hal meg. Törő nagymama szül még három gyermeket (Mária, Margit Paula, Antal), akiket csecsemő korukban sorra elveszít. Fiatalon követi őket 1900. október 6-án. A második nagymamám Horváth Rozália. Elsőszülöttje Lajos, az édesapám. Mint rangidős, az elaggott szüleit pótlandó, hét évet dolgozik külföldön élő testvérei mellett.  Így segíti az otthoni fiatalok eligazodását az életükben. (Antal öccse is Svájcban kereste és találta meg boldogulását.) Hazaérkezése után a faluban üzletet nyit, hentes-mészárosként dolgozik. Géza nagybátyámban egy nagy szeretetreméltó embert ismerhettem meg. Családjáért kemény fizikai munkával végig dolgozta az életét. Matild néném kislányával és férjével a főváros bombázásakor vesztette életét. Rudolf bátyám szovjet területen, a Don folyónál egy gránát felrobbanásakor örök nyugovóra tért. Ilona nagynénémet mindig csak dolgozni láttam, hat gyermekét szolgálta fáradhatatlanul.   

Mindkét ágon, többségében német eredetű nevek találhatók. A magyarországi németek német ajkú magyarokká váltak. Közülük akiket ismertem és akikről hallottam, szerény, dolgos emberek voltak. Biztos vagyok abban, hogy eleim magyarnak érezték magukat, szerették Kárpát medencének ezt a -alakját és nagyságát gyakran változtató- gyöngyszemét.
Édesanyám ágát csak egy rajzos ábrával mutattam be. Éppen ezért ehhez az íráshoz mindkét szülőm családi fényképeit mellékeltem.

Amikor ezt a sok személyi adatot egy oldalnyira sűrítettem, jóleső érzéssel olvasgattam a keresztneveket. Megtoldottam a testvéreimmel, mit mondjak, nagyon tetszettek! Felsorolom azokat az ábécé sorrendjében, nagyszülőktől kezdődően és kiegészítem a listát az én családoméval:
Anita, Antal, Ágnes, Bálint, Béla, Dezső, Emese, Ernő, Eszter, Erzsébet, Gábor, Gabriella, Gyula, Ilona, Janka, Jenő, József, Kata, Klára, Lajos, Levente, Liza, Magdolna, Margit, Mária, Matild, Mihály, Orsolya, Róza, Rudolf, Tibor, Veronika és folytathatnám a családfák ágain elhelyezkedőkkel...

Válogatottan szép nevek, nekem legalább!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése