2019. április 13., szombat

Holdas éj

Ő a legnagyobb az anyabolygóhoz képest. Nem igazán kényeztet el bennünket, szuperholdként csak nagyon ritkán mutatja meg magát. Tavalyelőtt szemérmesen bújt a felhők mögé. Morogtam is vele éppen eleget, mert a következő közeli randevúnk időpontja számomra már meglehetősen bizonytalan.
Örökös útitársunk, a földünkkel együtt jó öreg Hold mindig is őszinte hozzánk. Alakját változtatja ugyan, telik és fogy, de jól kiszámíthatóan teszi ezt. Még fontosabb, tanulandó tulajdonsága az, hogy soha nem fordít hátat neked, bátran a szemedbe néz.

Földünk jó anyához méltón kötözi magához ölelő karjaival, hiszen húsából és véréből születhetett egy égitest becsapódásakor. Ezt a kapcsolatot valamennyi emberi kultúra nagyra becsülte és teszi ezt ma is a józanul gondolkodó. A római mitológia az Éjjeli Fény Istennőjének hívta, aki a nyitott szemekkel alvó, örökéletű szerelmesét látogatja meg naponta itt a földön. Sok neve közül nekem ez tetszik a leginkább.

Március harmadik dekádjában, éppen a tavasz első napján Luna istenasszony meglátogatott. Mintha pótolni akarta volna a legutóbbi felhő-takarta közelségét. Ragyogó tisztán és fényesen hirdette a természet örök megújhodását. Rövid időre pihenni állt meg a nyírfám ágain. Magával hozta a csendet, álmodozásra késztetett az élet szépségeiről.
Felszínén a Nyugalom-tengere mintha nagyobb lenne, talán sötétebb is. A megfáradt hold fészkelődött, a fa kérgét hófehérre megvilágította, hamar indulni készült. Közben panaszkodva mondta a magáét. Egyre feleslegesebbnek érzi a munkáját itt a Kárpát medencében. Segít a csillagoknak, jön és világítja a helyes utat, ám sokak a sötétben bujkálva elkerülik azt. És ez nem elég, magukkal rántva másokat is a helytelen útra késztetnek. Lassan eljön az az idő, amikor már nem találkozik emberekkel, mert akik még szeretik, holdas esti séta helyett félőn magukra zárják ajtóikat. Kölcsönbe kapott sugaraival már hiába is cirógat bárkit, sok már itt a hazugság, a gyűlölet és a közöny. Fogjanak  össze mosolygós, tiszta tekintetű, őszinte emberek! Tegyenek már végre valamit!

Távozóban hallottam még, hogy tovább zsörtölődik, nem is vette észre, hogy az ablakomból titkon lefényképeztem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése