2014. január 16., csütörtök

Öreg hegyi cseresznyés

     Január van, de a kerti cseresznye rügyei pattanásig feszültek. A nap egyre lassabban éri el a nyugati horizontot, a fácskát egész nap dédelgeti. Félő, hogy az a kis bohó túl korán köszönti a tavaszt kinyíló szirmokkal. Az öreg Nap cirógatni továbbra is fogja, neki is jólesik, de elnézést azért nem fog kérni, ha a mégis beköszönő tél csonttá fagyasztja a korán ébredő lelkét.

     Sok évre emlékezhetek már vissza. Gyermekként alig vártuk, hogy a korai cseresznyétől megszabadítsuk az óriás fát. Ehettünk annyit, amennyi belénk fért, de szedni is kellett kosárba, amit este kis csomókba, vacsora után összekötöztünk. A madárcseresznyénél nagyobb volt, ám ahhoz, hogy kinézzen valahogy, jócskán kellett belőlük a piros gömböcskéket egymáshoz szorítani. Másnap reggel apu, anyu, vagy mi gyerekek is - az utcai ablakon keresztül, a kapualjban eladtuk a munkába igyekvőknek, az iskolás gyerekeknek. A főutcában laktunk, májusban a gombóc fagyi helyett mindenki szívesen vásárolta az egyébként ízekkel gazdagon meg nem áldott csemegét. A hónap végi germersdorfit már kilóra mértük.
A gyümölcsösünk keleti oldalán még sokáig teremtek az öreg fák. Ügyesen másztam, felnőttként is akadt velük dolgom.
Gyalog jártunk ki az Öreg hegyre, no nem a mozgás kedvéért. Egy kosárnyi termést a vállunkon is haza tudtunk cipelni, de szekér se, kocsi se volt. Egy alkalommal már jó messziről dézsmáló gyerekek csivitelését hallom. Arra gondoltam, elkapom őket és nagy kerülővel a hátuk mögül érkeztem. Volt is meglepetés! Három kicsi fönt a fán én meg a nagy, ott állok alattuk, minden menekülési lehetőségüktől megfosztva őket.
Ők szedték helyettem ügyesen, gyorsan, szárasan, ahogy mondtam. Megnyugtattam őket és a végén már ők is mosolyogtak, amikor útjukra indultak Vázsnok irányába.

     Én is loptam pajtásokkal együtt cseresznyét, előfordult, hogy kesztyűs kézzel bántak el velünk, de az már egy másik történet. A gyerekek eltűntek már az akácos mögött, én pedig vállamra emelve a kosár frissiben szedett cseresznyét, jókedvűen indultam hazafelé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése