Amikor világra jön egy újszülött és hangosan felsír, abban a pillanatban megszületik egy édesanya, egy nagymama és egy dédmama is. Persze csak akkor, ha ennek adottak a személyi feltételei. A mi nagy családunkban a testvéreim közül elsőként Ili nővérem örülhetett dédszülői előléptetésének. A lánytestvéreim, mind az öten, igen szép hajadonok voltak és szép asszonyok ma is. Annak idején gyorsan elkapkodták őket. Fiatalon házasodtak és adtak életet gyermekeiknek, mind a tizennégynek. Éppen ideje hát, hogy 70-éves korára egyikük dédi legyen.
-Ili a legszebb! -mondtam hangosan a telefonba, hogy a többiek is hallják. - Csakis azért, mert mi ketten hasonlítunk egymásra. - tettem hozzá sietve. Tudták ők, hogy ezt nem is gondoltam komolyan. De az is lehet, hogy a dédunoka tovább szépítette és most ragyogva fürdőzik az örömben és boldogságban. Márpedig ebben az esetben nem is állítottam valótlant, nővérkém szépségének eddig csak vélt eltúlzásakor.
A kilenc gyermekük sok-sok unokával örvendeztette meg anyut és aput. Többségüknek még személyesen is örülhettek, de dédszülők sajnos nem lehettek már. Késői házasságuk és korai haláluk akadályozták meg Őket abban, hogy a következő generáció igen népes csoportjából az elsőként megszületett kicsiny gyermeket magukhoz öleljék. Van már közülünk, sajnos, aki ugyanígy nem teheti meg ezt.
Azzal, hogy megpillanthatta Fanni kisfiát, Ili már gazdagabb a szüleinél. És ezzel a pillantással vált igazán dédnagyivá, határozta meg számunkra a dédszülővé válás feladatát. Nem kezdek el sakkozni a lehetőségekkel, mindannyiunknak más-más az az időpont, amikor egy-egy újszülött eljövetele, majd magasabb osztályba enged lépni bennünket.
Akárhogyan is számolom, nagyobbacska unokáim, Eszter és Emese bármennyire igyekszik is, nekem legalább tizenöt évre lesz még szükségem. Addig elfoglalom magam, velük.
A nyári, kerek születésnapjára, Ili tulajdonképpen ezt az óriási ajándékot kapta. Az ősz gazdagságát a kis Beni képében. Mondhatnánk azt is, hogy semmi különleges dolog nem történik, hiszen unokái közül a legfiatalabb, a kicsi Lili túl van már a negyedik születésnapján. Dehogynem történik! Rendkívüli az esemény, Fanni unokájának megvalósult álma, édesanyává válása.
-Nagy kár, hogy dédpapa nem örülhet velem együtt! -sóhajtja csak úgy maga elé. -Ezt a kisfiút is, majd helyette is szeretem.
Alig múlik az idő és lesz, aki követi Ilit. Marika ő, a nővére. Most még tele van féltéssel és aggodalommal. Ám karácsony előtt, amikor dédunokája nagy szemekkel rácsodálkozik erre a világra, már nagy örömmel, büszkén dicsekedhet vele: dédnagymama lettem! Baba, ha jól időzít, a kicsi névnapján kapja meg az édesanya címet.
Gabriella Mária, ő az! Dédipapa nevét -még ha azt királyok is viselték- mégsem kaphatja, hiszen kisleány készül a csodára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése