2010. április 1., csütörtök

Módjával a vacsorával!

   Olvasom az újságban, hogy az atomfegyverrel rendelkező, sőt annak elkészítésére felkészült országok végre egy asztalhoz ülnek és a földünk teljes nukleáris arzenáljának rövid időn belüli leszereléséről folytatnak eszmecserét. Még a világűrben sem hagynak egyetlen példányt sem. A hírek között érdekesnek tűnik az is, amely szerint 1948-óta először kerül megoldás közelébe az Izrael-Palesztin kérdés. A Gáza - övezetben öröklakások épülnek a palesztin nagycsaládosok számára.
   A rádió arról tájékoztat az éter hullámain keresztül Belgiumból, hogy az unio illetékes bizottságának vezetője egy időben ültette tárgyaló asztalhoz a magyar és szlovák feleket, akik megnyugtató információkkal utazhatnak haza a szlovák nyelvtörvény okozta nézeteltérések megoldása ügyében. Az is ennek a csodálatos napnak a híre, miszerint a sógorok St. Gallen környékén fogják megépíteni a hulladék égető művet a magyar határra tervezett terület helyett. Azt mondják, hogy így tudják valamennyi szomszédos országot megóvni a véletlen előfordulható környezeti szennyeződésektől. A buszon hallom a sofőrtől, hogy gépjármű vezetők csendben adott jutalmazására használták fel a személyzeti vezető irdatlan magas végkielégítését. Egy középiskolás diák pedig nagyon udvariasan átadja nekem az ülőhelyét a buszon.
Később egy ismerős banki dolgozóval együtt sétálok az áruház felé. Eldicsekedik azzal, hogy bankja egyre több  hitelest segít ki, extraprofitjából a tartozásukat kiegyenlíti, így ezek az emberek nem kell, hogy megismerjék a kalapácsot, fejük felett megmarad a fedél.
A Tescoban mindig a szeme közé nézek a biztonsági embernek, legyen az férfi, vagy nő. Most mosolyogva biccentett felém egyet. Azután, hogy megkérdezi tőlem egy dolgozó, miben tud segíteni, teljesen kész voltam. Gyönyörű ez a nap!

    Ebéd után beugrok a kocsiba, megadott időpontra háziorvoshoz megyek és az asszisztencia pontban szólít. Hazafelé megtankolok és a kutas felvilágosít arról, hogy a 98-as literje 260 forint.
Eszembe jut egy dal, valahogy ilyen szöveggel:" Azt álmodtam az éjjel, összebújtunk, nem széjjel." Hirtelen luftballonok durrognak. Erre aztán felriadok.

     És szomorúan veszem tudomásul, hogy reggel van, csütörtök és április elseje. Azért talán mégis jó lesz ez a nap!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése