2010. január 8., péntek

Nyugi! A bejegyzéseket folytatom

    Tavaly egyik gyermekem megajándékozott a számítógépen egy szabad felülettel és arra biztatott, hogy azon nyugodtan és lazán firkálgassak kedvem szerint. Másik fiam a több tucatnyi bejegyzést kicsicsásítva, összefűzve karácsonyi ajándékként nyújtotta át nekem. A legkisebb harmadik  az egyik év végi fotómról azt nyilatkozta, hogy ez jó! Nohát, közreadom. A 61 évhez képest ez szerintem is egy jól sikerült felvétele Árpinak.
Eleinte a bejegyzések írásától ódzkodtam, azok mégis szépen szaporodtak. Túl sokan nem, de azért többen olvassák, mint a rendszeresnek bejegyzettek száma. Véleményt írásban csak egyszer nyilvánított egy barátom, aki azzal ösztönzött.
    Kedves olvasó! Ne essen kétségbe, a blog bejegyzések írását folytatni kívánom. Miért? Mert ez arra jó, hogy az időm egy részét értelmesnek vélt dolgokra fordítsam, szórakozzak,  idegesítsem magam és ezt tegyem másokkal is. Véleményt nyilvánítsak és ötleteket adjak, lehetőséget másoknak arra, hogy megismerjenek, ha akarnak most, vagy majd egyszer, ha én már nem is vagyok. Kísérletet is teszek arra a szösszenetek írásával, hogy ki nem mondott és idáig még csak meg sem fogalmazott kérdésekre válaszokat keressek, adjak.
Arra kérem az olvasót, hogy az elkövetkező időkben is megértéssel és szeretettel olvasson!

1 megjegyzés:

  1. Jenő bá!Azonos véleményen vagyunk.Engem bírálnak sokan,hogy minek irkálok minden szarságot a face-en.Nekem segít leküzdeni a lelki nehézségeimet.Az én életemben adódnak gondok,ebből lelki problémák,amikor elmondom,vagy kiírom magamból,ez segít.Hiába bírálnak,kritizálnak,ezen változtatni nem fogok.Vannak emberek,akik tíz,százezreket fizetnek a pszichológusuknak,hogy meghallgassa őket,bár segíteni ő sem tud.Ha megoszthatom,elmondhatom valakinek,segít a lelkem megnyugvásában.Nekem nincsenek tíz,százezreim,amit a pszichológusnak adhatok,így megosztom az ismerőseimmel,akikben úgy érzem bízhatok és akinek nem tetszik,ne olvassa el,vagy nyugodtan törölhet.

    VálaszTörlés