A 2004.évi CXL.törvény 2005. november 1-jén lépett hatályba. Tartalma nem okozhatott gondot a közigazgatási hatósági feladatokat ellátóknál, mert a korábbi szabályok ismerete biztosíthatta a rutint az átmeneti időszak ügyeinek intézésében. Joggal várhattuk el az emberek ügyes-bajos dolgainak rendezését.
Tízenkét évvel később áttanulmányozhattam egy vaskos dossziét, annak iratait és szomorúan vontam le a tanulságait.
Tízenkét évvel később áttanulmányozhattam egy vaskos dossziét, annak iratait és szomorúan vontam le a tanulságait.
Ügyfél benyújtja a kérelmét szeptember 30án. Ennek kiegészítésére meghozni a végzést 20 nap szükségeltetik. Az ügyfél postafordultával kiegészít. A következő év január 15-én I. fokú szakértői bizottsági vélemény születik, ennek alapján megyei kormányhivatal két hét múlva elutasító határozatot hoz meg. Az ügyfél néhány nap elteltével fellebbezést nyújt be, mely a döntést megalapozó jogszabály sajátos -ügyfél érdekét figyelmen kívül hagyó- értelmezéséről szól. Február 18-án ismételt kiegészítés kérés lát napvilágot, amelyet az érintett azonnal megtesz. Május 26.-ig kell várni a II. fokú szakértői bizottság véleményére, ezt már fővárosi hatóság kapja. Az ügyfél, érdeklődésére augusztus 25.-i dátummal ellátott, I. fokú határozatot helyben hagyó határozatot kap. Szeptember 22-én felülvizsgálati kérelem benyújtására kerül sor. Indokolásában azt a jogszabálysértést fogalmazza meg, amelyet korábbi fellebbezésében leírt. Október 6-án a megyei hivatal Pestre küldi a főosztálynak, amely november 9-én leteszi véleményét a bíróság asztalára. A felülvizsgálati kérelem tartalmával mondatnyit sem foglalkozik. November 29-én a felperes idézést kap a bíróságtól január 26.-ára. A bíráság tájékoztatást ad az alperes személyének megváltozásáról, a hasonló ügyek intézésének fővárosi központosításáról. Ugyanakkor tájékoztatást ad szakértő kirendeléséről, amelyet március 3-án foganatosít. Április 4-én keletkezett szakértői vélemény alapján a bíróság az alperest május 4-én új eljárásra kötelezi. Július 18-án felperes írásban érdeklődik, ügyének intézését kéri. Augusztus 18-án megismétli, augusztus 21-i dátummal az ügyfél-felperes "győzelmével" záródik a közigazgatási hatósági eljárás.
Tévedtem a hatósági munkásokat illetően. Egy évtized sem volt elég idő a felkészülésre, a törvényi előírások megtartására. Mégsem lehet ez így, akkor hát mi történik? Elképzelhető, hogy a sorozatos törvénysértésekben tudatosság van? Ezért történhetett meg egyes ügyek központosítása? Majd megunja egyszer csak az igazának keresését az a szerencsétlen flótás és bosszúsan legyintve mond le pénzügyi támogatásáról. Így takarékoskodna az állami szervezet a közpénzzel, ilyen tudatos etikátlanul? Ez bicskanyitogató és felháborító!
Az általam tanulmányozott dosszié tulajdonosa nem adott feladatot másnak, bírói szakban nem keresett megfizetendő ügyvédet, önállóan tette a dolgát. A 2015. szeptember 30-án indult eljárás 2017. augusztus 21-én fejeződik be. 40 nap híján kettő esztendő! Ehhez csak gratulálni lehet! Csak az ügyfélnek, az ő kitartásáért. Az eljáró hatóság pedig felelősségre vonást érdemel, törvényességi vizsgálat keretein belül. Hogyan is gondolhatja, hogy jogszabályból kiragad egy bekezdést és többszöri figyelem felhívás -fellebbezésben és felülvizsgálati kérelemben idézetten megfogalmazott- ellenére nem hajlandó foglalkozni a következő bekezdéssel? Mit gondol a számára 21 napban meghatározott ügyintézési határidőről?
Az írásos dokumentumok alapján csak a bíróság az a szervezet, amely komolyan veszi az ügyfél kérelmét és tesz meg mindent a felperes érdekeinek védelmére, a kibillent törvényesség helyreállítására.
Váci Mihály sorai jutottak eszembe az egyszerű igazságról. Nem gondolnám, hogy a sárban, homokban való biztosabb haladást választják a hivatalok, de most mégis egy megfellebbezhetetlen ítéletnek kellett jól láthatóvá tenni a lábnyomot, a hegyre vivő ösvényen.
Vajon hányszor hordja azt még be a szél és veri el az eső,égeti a nap tűző sugara?
Tévedtem a hatósági munkásokat illetően. Egy évtized sem volt elég idő a felkészülésre, a törvényi előírások megtartására. Mégsem lehet ez így, akkor hát mi történik? Elképzelhető, hogy a sorozatos törvénysértésekben tudatosság van? Ezért történhetett meg egyes ügyek központosítása? Majd megunja egyszer csak az igazának keresését az a szerencsétlen flótás és bosszúsan legyintve mond le pénzügyi támogatásáról. Így takarékoskodna az állami szervezet a közpénzzel, ilyen tudatos etikátlanul? Ez bicskanyitogató és felháborító!
Az általam tanulmányozott dosszié tulajdonosa nem adott feladatot másnak, bírói szakban nem keresett megfizetendő ügyvédet, önállóan tette a dolgát. A 2015. szeptember 30-án indult eljárás 2017. augusztus 21-én fejeződik be. 40 nap híján kettő esztendő! Ehhez csak gratulálni lehet! Csak az ügyfélnek, az ő kitartásáért. Az eljáró hatóság pedig felelősségre vonást érdemel, törvényességi vizsgálat keretein belül. Hogyan is gondolhatja, hogy jogszabályból kiragad egy bekezdést és többszöri figyelem felhívás -fellebbezésben és felülvizsgálati kérelemben idézetten megfogalmazott- ellenére nem hajlandó foglalkozni a következő bekezdéssel? Mit gondol a számára 21 napban meghatározott ügyintézési határidőről?
Az írásos dokumentumok alapján csak a bíróság az a szervezet, amely komolyan veszi az ügyfél kérelmét és tesz meg mindent a felperes érdekeinek védelmére, a kibillent törvényesség helyreállítására.
Váci Mihály sorai jutottak eszembe az egyszerű igazságról. Nem gondolnám, hogy a sárban, homokban való biztosabb haladást választják a hivatalok, de most mégis egy megfellebbezhetetlen ítéletnek kellett jól láthatóvá tenni a lábnyomot, a hegyre vivő ösvényen.
Vajon hányszor hordja azt még be a szél és veri el az eső,égeti a nap tűző sugara?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése