Az erdei tisztás most olyan mint egy csatatér. Az állatsereglet hangoskodik és ágál. Két vaddisznó kihegyezett agyarakkal már-már birokra kel s ha nem lép közbe a medve, a kíváncsiskodók kedvére akár a vér is folyik. Lassan csönd lett. A fülsiketítő kaotikus madár szó is elült. A medve a tisztás közepére cammogott és jó hangosan beszélni kezdett az erdő lakóihoz.
-Figyeljetek rám! Azért hívtalak egybe benneteket, mert nemsokára megint választanotok kell urat és parancsolót. Én jó tucatnyi éve gondoskodok arról, hogy itt rend és fegyelem legyen. Arról, hogy mindenki megtalálhassa a számítását és nyugodt békességben élhessen. Bízzatok bennem és válasszatok meg a következő ciklusra is vezetőtöknek, sokáig kell ide még az én eszem és rátermettségem.
-Medve Apó! Te mindig ugyanezt ígéred és mégis félek, hogy a róka felfalja a kicsinyeimet!? -szólalt meg félénken a nyúl és már húzódott is hátra.
-Én nem látom itt, hogy ennyi jót tettél volna. Igaz, csak nemrégiben költöztem ide - hangzott sokkal erőteljesebben a farkas mondata.
-Mit akarsz te nyuszika? Ez az élet rendje. A gyengébb mindig fél és neki fáj. Te meg farkas bejelentkeztél már állandó lakósnak? Bizonyára a nagy pofád miatt kellett a szomszédból ide költöznöd. Ha már vagytok néhányan, akkor alakítsatok egy kisebbségi önkormányzatot és éljétek az életeteket. Legalább nekem nem lesz gondom veletek.
Ezután még beszélt a mackó a demokráciáról, a szabad választásról, arról, hogy más is lehet az erdő ura, de akkor jól nézze meg mindenki magát. Egyszerre elszabadult a pokol. Egymás szavába vágtak az állatok. Vitatkozott borz a sünnel, a szarka a varjúval, egyáltalán mindenki mindenkivel. A béka is megpróbált szóba elegyedni a siklóval, de az igen hanyagul lezárta a vitát.
-Gyere csak! Nesze neked demokrácia! - szólt és kényelmes helyzetben várta meg, amíg a megrémült béka bearaszol a tágra nyitott szájába.
Vagy egy hónapig hangos volt a híreket hozó szajkóktól a kerek erdő. Mindenki képviselő akart lenni. Nemcsak a régiek, újak is. A cincérek és tücskök közösen szedték össze a kopogtató céduláikat. A madarak közül is csak a bölcs bagoly vonult vissza az odújába és tartotta magát távol az eseményektől. Hát persze, hogy a farkas is keresett még néhány cimborát és megdumált szükséges számú kóbor kutyát, hogy vallja magát farkasnak.
Amilyen ricsajos volt a hónap, annyira méltósággal telt el a választás napja. Kulturált öltözékben vonult az erdő apraja - nagyja a tisztás közepén felállított urnához és szavazott. Sötétedésig több, mint a felük elment.
Csak kicserélődött a csapat. A kerek erdőben a helyi hatalmat többségükben újak gyakorolják. Az őszbe fordult élet megy a maga megszokott kerékvágásában, érezhető változtatások nélkül tovább. Medve Apó ül a tisztás közepén és azon töri a fejét, hogy vajon mit ronthatott el. Maradhatott volna kisebb székben, ahonnan mégis csak képviselhette volna a rá szép számmal voksolók érdekeit, de ez máskor sem volt olyan fontos és a helyét átadta egy bocsnak.
-Lehet, hogy szóba kellett volna állnom a hangyákkal is? Sebaj, van már új helyem. Elmegyek a szomszéd erdőbe a disznókhoz kondásnak - szólt morogva a medve és lassan eltűnt a bokrok őszi széllel dacoló lombjai között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése