Mindjárt szavazunk, már megint

    A héten le kell tenni az asztalra a kopogtató cédulák gyűjtésének eredményét. A gyűjtés munkájának gyümölcsét csak sok apró, szorgalmasan elvégzett, ismétlődő feladatok teljesítése után szakíthatjuk le a fáról. Ahogy a méhecske cipeli fáradhatatlanul zsákocskáiban a virágport. Egy tanórán, ha apró gyerekeknek ezt elmondanám, a jól neveltek közül is többen megmosolyognának. Hiszen hallják és látják, hogy a gyümölcsöket nem feltétlenül az őket nevelő kéz, de gyakran a dologtalan herék tépik le, markolni soha el nem fáradó karmaikkal.

Ez történt sok cédulával. Lopni, lopatni, eladni, venni, csalni a választáskor csak bocsánatos bűn, eleinktől elsajátított rafinéria. Még egyszerűbb legyen, hát mellé teszem a hiányzó adatot hordozó értesítőt.

     Az én kopogtató cédulámat eddig senki nem kérte, igaz, nem is adtam. Pedig nyújtottam volna két kézzel akár a kétfarkú kutyának is, csak jó erősen zörgesse az ajtómat és szépeket mondjon terveiről! Most az kérte, aki eddig is sokat tett a közösségért, jóleső érzéssel nyújtottam át neki. Mindössze 24 darabra van szüksége ahhoz, hogy a szavazó lapon szerepelhessen a neve. Ugye ez elég komolytalan? A tíz választókerületben lesz vagy ötven név és mi ebből negyvenet ki fogunk húzni. A hetven közül is képesek vagyunk a hatvan"selejtezésére". Minek akkor a cécó? Iratkozzon fel a jegyzőnél, aki csak annyit nézzen meg, rendes ember-e az illető. És a legtöbb szavazatot bíró máris képviseljen bennünket!

    Ám ez a túllihegett felhajtás talán azért van, mert a civil szerveződések mellett pártok képviselői is kerülnek a listára? Igen, azért van, de akkor ez már politikai harc a helyi hatalomért és nem feltétlenül egy település lakóinak boldogulásáért. S míg az előzőekkel szimpatizálok, mert szívből és szerelemből teszik dolgukat, utóbbiakat nem szeretem, mert többségükben számítók, igaztalanok.

    Olyan nagy szelete a választás a formálódó demokráciánknak, hogy oda el kell menni. A távol maradók fogják be a szájukat. Halkan jegyzem meg, csendes ország lennénk. Remélem, hogy a rosszul felépített választó kerületünkben képviselőként rendes, becsületes emberek fognak dolgozni, nem lesz köztük olyan, akit a ciklus időtartama alatt nem fogunk látni, vagy aki egy fenékkel több állami lovat is meg akar majd ülni!