"Késői" szüret

   -Gyere mama, ülj kicsit ide mellém! - szólt az öreg és arrébb húzódott a hordó felé, hogy neki helyet szorítson. Ha nem mozdul is bőven elfértek volna a szüret előtt tisztára söpörgetett ászokon, mert onnan tavaly óta hiányzik egy kétszáz literes és mert ők ketten együtt se töltenek már ki egy akócska hordónyi területet.

   -Nagyon elfáradtam Papa. Nem való már nekünk ez a munka! - és válaszképpen az öregasszony leült az embere mellé.

   -A gyerekek most sem jöttek segíteni, pedig tavaly úgy megígérték!

  -Ígérni sosem voltak elég szegények, igaz, hogy épp elég a gondjuk,bajuk.

  -Jó, hogy a koraival időben végeztünk, - sóhajtott jókorát az ember. - kellett az a pár napfényes óra.

   -Ezt meg jóval előtte kellett lelopkodnunk a tőkékről, nehogy mind elrohadjon. - mondta az asszony. Végre az utolsó sajtár must is a helyén van. Ez így már nem fog menni kettőnknek,papa.

   -A szomszéd biztosan jött volna, ahogy szokott a nagyja szürethez most is kellett volna, de hóolvadáskor inkább felült Szent Mihály lovára.

    -Nem is kínlódta végig ezt a fránya évet. Soha ennyi eső, ennyi permet, ennyi fáradtság! - mondta halkan az asszony, és fejét elfordítva, kezét párjának a combjára helyezett, musttól ragacsos tenyerébe tette.

Az meg ránézett, elmosolyodott és másik tenyerét a jól ismert, törékeny ujjakra fordította.

A mai nap negatív híreinek egyike: Présházuk pincéjében holtan találták a 84 éves szőlősgazdát és 80 éves feleségét. A haláluk oka: széndioxid mérgezés.