A legegyszerűbb megsértődni

Egy órán belül tudtam -mert azért falu ez a város-, hogy ma egy " fontos embert " megsértettek, ezért hát leveszi a csapatról a kezét. Arról a csapatról, amelyik már elég régóta töltötte meg sportot szerető közönséggel a csarnokot. A kézilabdás fiúk tisztességgel teljesítettek annak dacára, hogy a többször is elhangzott ígéret ellenére a betevő falathoz szükséges forintokat is alig kapták meg. Kiestek az élvonalból. Ilyen az élet. Szeretni fogjuk őket a második vonalban is, elvégre a mi gyerekeink. Leszegényedő világban élünk, csak kevesek privilégiuma a gazdagodás, talán jobb is az alacsonyabb osztály, ott negyedannyi pénzből is ki lehet jönni.

     Annyi azért ugye van? Akarják, hogy legyen? Vagy menjenek ezek a fiatalok a szélrózsa minden irányába? Nem ők lesznek az elsők! Volt egyszer egy atlétikai szakosztály is. Van jó asztalitenisz, első osztályban, fűtetlen teremben, fillérek nélkül, idegenben játszható hazai meccsekkel. Van foci is, gyengécske, NB III-as, 100 nézős. A sértődött nem vette le róluk a kezét, még élnek. Mi van a régi - minden iskolát és munkahelyet megmozgató- tömegsporttal, városi, járási, megyei szpartakiádokkal? Vagy talán nincsenek munkahelyek és iskolák? Egyáltalán törődik valaki hivatalból városunk sokszínű sportjával? Nekem nem úgy tűnik!

Itt van például a kézilabda. Valaki azt mondta, hogy leveszi róla a kezét. Hogy is van ez? Talán a játéktéren kívül születtek a jó eredmények? Az eseményeket külső erők idézték elő? Akkor az is elképzelhető, hogy ez a jótevő kéz már korábban eltávolodott a csapattól, most csak egy ürügy született a kijelentéshez, a sértődöttség.

    Ez esetben viszont egy kérdés marad, mégpedig az, hogy a város sportjának életét hathatósan befolyásolni tudó "fontos embernek" van-e jogosítványa arra, hogy közügyekben -mert a sport hát az - megsértődjön? Véleményem szerint nincs! Ha mégis megteszi, hát menjen a legközelebbi házfal tövébe, snúrozni!