Nagy meglepetés, mókás öröm és egy barát iránt érzett tisztelet egyidőben futkorászott bennem, amikor Józsi bátyám megjelent a kertemben a maga faragta ajándék hegedűvel. Rögvest világgá is kürtöltem a számítógép hullámain, talán dicsekvésképpen, talán csak azért, hogy egy kicsike irigykedő mosolyt csaljak ki mások arcára.
Miért adott ismét tollat a kezembe ez a hangszer, elmondom hát:
A tűző naptól és csapadéktól védve a kerti szaletli adott otthont az új hegedűmnek. Hosszú évek teltek el, amikor egy másik barátom, Laci szemet vetett rá. Annyiszor és olyan kedvesen nézett rá, hogy az elgondolkodtatott. Mit szólna hozzá Józsi bátyám, ha „mesterművét" tovább adnám, elajándékoznám? Úgy éreztem, hogy bólintana rá. Nagy kár, sajnos már nem teheti meg! Így aztán a következő alkalommal, amikor nálam járt, leemeltem a muzsikát a helyéről és annak vonójával együtt a kezébe adtam. Tágra nyílt szemekkel nézte és csendesen megköszönte.
Nem éreztem szegényebbnek magamat, sőt! Gazdagabb lettem azzal az örömmel, amit másnak adtam.
Százméternyire van csak tőlem, akkor nézem meg, amikor akarom, de soha tettem meg azt. Mégiscsak bujkálhatott bennem valamiféle szégyenérzet az elajándékozás miatt?
És az esztendők tovább futottak. Laci csendben elköszönt. Aztán egy verőfényes áprilisi napon, amikor a teraszon ülök és napozgatok, felesége, Ilona köszön rám. Kezében a hegedű, mosolyogva felém nyújtva és én átveszem. Már nem fehér az, felújítva. hozzá méltó színben tündököl. Kerestem is új helyet számára a kerti pavilonban, hogy a szőlő indái megölelhessék, hogy a lenyugvó nap gyengülő sugarai naponta álomba ringathassák.
Mi minden futott át a tekervényeimen, talán magam se tudom, de közöttük volt a két jóbarát. Zengett a harmonika, énekelt a hegedű, Laci kedvenc dala szólt. Arra is gondoltam, hogy egy fikarcnyi átalakítással talán kísérletet kellene tennem a hegedű megszólaltatására, de aztán kijózanodtam, azzal mindent elronthatok.
És ahogy ezek a mesés, gyerekes, öreges gondolatok játszottak velem, hirtelen felcsendült egy jól ismert dallam, el is dúdoltam. Most kellene a szekrényből kiemelni a tiszta hangú hegedűmet és megszólaltatni azt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése