„Egy álom valóra vált! -különleges születésnap a tűzoltólaktanyában
március 21-én különleges eseménynek adott otthont a tűzoltólaktanya: egy 11 éves kisfiú, Németh Kornél születésnapját tettük emlékezetessé egy nem mindennapi élménnyel.
Kornél nem beszélő autista gyermek, akinek legnagyobb álma az volt, hogy egyszer egy igazi tűzoltóautóba ülhessen, és testközelből is megtapasztalhassa a tűzoltók világát. A megkeresés nyomán – a megyei igazgató támogatásával – lehetőség nyílt arra, hogy ez az álom valóra váljon.
A kisfiú családja számára a tűzoltói hivatás nem ismeretlen: két nagybátyja, Bális István tű. törzsőrmester és Bális Zoltán tű. őrmester korábban a szervezet állományában szolgáltak, így a hivatás iránti tisztelet és kötődés mélyen gyökerezik a családban.
A látogatás napján Kornél testvérével együtt érkezett a laktanyába, ahol a tűzoltó állomány tagjai nyitott szívvel és őszinte odafigyeléssel fogadták. A kisfiú kipróbálhatta a tűzoltóautót, közelről ismerkedhetett meg az eszközökkel, és részese lehetett annak a világnak, amely számára különösen fontos.
A gyermek arcán végig öröm és meghatottság tükröződött – minden jel arra utalt, hogy ez a nap élete egyik legboldogabb születésnapjaként marad meg emlékezetében.
Az ilyen alkalmak túlmutatnak egy egyszerű látogatáson: megerősítik hivatásunk emberi oldalát, és rámutatnak arra, hogy a tűzoltók nemcsak a bajban nyújtanak segítséget, hanem a közösség mindennapjaiban is jelen vannak.
Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik hozzájárultak Kornél álmának megvalósításához, és akik szívvel-lélekkel tették felejthetetlenné ezt a napot."
Ezeket a sorokat Andrea írta. Elküldte nekem, később a katasztrófavédelem portálján is olvashattam. A mai világunkban annyi az elszomorító rossz hír, ezért hát ez különösen tetszett nekem. A szülők kérésében én a postás szerepét töltöttem be és ezt az ajánlott küldeményt minden szereplő nagy-nagy odafigyeléssel, szeretettel és tenni akarással kezelte. Így aztán a kis Kornél álma megvalósulhatott. Működött egy szép világ. A fiúcska öröme teljes volt és olyan óriási, hogy abból minden közreműködőnek is jutott. És ez mindig is így történik, ha nem is gondolunk erre. Ez az egyszerű módja annak, hogy nem elítélendő, önző módon a magunk tarsolyát is megtöltsük kellemes érzésekkel.
Az esemény nem csak a szívemet érintette meg nagy melegséggel, a büszkeség is motoszkált bennem. Mert rég volt ugyan, de egykoron én is - akár naponta - kinyithattam a tűzoltóság kapuit a kíváncsi gyermekek előtt.
A fenti sorokkal köszönetemet szeretném kifejezni és világgá is kürtölni, jó példa gyanánt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése